Munkarőpiaci kutatások


Fejér megyei munkanélküliek munkaerőpiaci stratégiái

A kutatás vezetõi: Szántó Zoltán, Tóth István János
Részvevõk: Bódis Lajos, Gaál Dezsõ
Adatfelvétel: Tárki Rt.
Megbízó: OMKMK
Kutatás ideje: 2000. december - 2001.  február
 

Tanulmányok
Adatfelvétel
Letöltés
 


Tanulmányok
 

Szántó Zoltán -  Tóth István János: Munkanélküliek Fejér Megyében. Egy empirikus munkaerõ-piaci vizsgálat néhány tanulsága. (Megjelenés alatt a Szociológiai Szemle 2002/1 számában)

A kutatás során képet kívántunk alkotni a Fejér megyei munkaerõpiaci folyamatok fontosabb összetevõirõl, a többségében külföldi tulajdonban lévõ cégek külföldi munkaerõ iránti igényének mértékérõl, okairól és stratégiai szándékairól. Vizsgáltuk a munkaerõ-kínálat és -kereslet lehetséges szerkezeti eltéréseinek hatásait, valamint a munkaerõpiac három alapvetõ szereplõjének – a munkavállalónak, a munkaadónak és a munkaügyi szervezetnek – magatartását, céljait és racionális stratégiáit. Interjúkat készítettünk a munkaügyi kirendeltségek vezetõivel, illetve a területen lévõ nagyobb foglalkozató cégek felsõ vezetõivel. A vizsgálandó körzeteket úgy választottuk ki, hogy legyen közöttük olyan, amelyben a megyén belül különösen jó, és legyen olyan is, amelyben nagyon rossz a munkanélküliek elhelyezkedési esélye, illetve viszonylag alacsony és viszonylag magas a munkanélküliségi ráta. A választás székesfehérvári és móri körzet (mint jobb helyzetben lévõk) mellett a sárbogárdira és az enyingire esett. Ezzel párhuzamosan a kedvezõbb paraméterekkel rendelkezõ székesfehérvári térségben és a legkedvezõtlenebb helyzetben lévõ körzetek egyikében, a sárbogárdi körzetben kismintás empirikus felvételt folytattunk munkanélküliek körében. Ennek során a munkahelyük elvesztésérõl, az álláskeresési magatartásukról, az elhelyezkedés nehézségeirõl és kilátásairól kérdeztük õket strukturált interjúk keretében.

A tanulmányban elsõsorban Fejér megye és ezen belül négy munkaerõpiaci körzet munkanélküliinek összetételérõl, jelenlegi helyzetérõl és kilátásairól lesz szó.  Először a megyében mûködõ nagyobb foglalkoztatók kínálatáról, munkaerõ gondjairól lesz szó, majd elemezzük a négy körzet között lévõ szerkezeti eltéréseket , majd ismertetjük a munkanélküliek körében lefolytatott kismintás felvétel fõbb tanulságait, majd a terepmunka során adódott fontosabb következtetéseket foglaljuk össze.
 

Bódis Lajos: A multinacionális tömeggyártó üzemek és az állami munkaerõközvetítés (Megjelenés alatt a Szociológiai Szemle 2002/1 számában)

A hazai munkaerõpiac fontos szereplõi a multinacionális alkatrészgyártó és -összeszerelõ üzemek, amelyek növekvõ része nem talál elegendõ jelentkezõt egyszerû, betanított munkák végzésére. Ugyan az álláshirdetések és a munkaközvetítõnél bejelentett munkaerõigény szerint az efféle munkákra bármely egészséges ember alkalmas, mégis a munkanélküli-segélyben részesülõk között az egész országban nagy az alacsony képzettségû, tartós munkanélküliek aránya. Miért nem felelnek meg egymásnak az efféle munkahelyek és álláskeresõk? Milyen szerepet játszik összepárosításukban az állami munkaközvetítõ? Lehet-e javítani a közvetítés hatékonyságát?

A tanulmány a fenti kérdésekre a megbízó - megbízott viszony elméletének néhány alapvetõ megállapításából kiindulva igyekszik válaszolni. Az empirikus kutatást 2001 elején Fejér és Gyõr-Moson-Sopron megyében végeztük, ahol a hazai multinacionális alkatrészgyártó és -összeszerelõ üzemek jelentõs hányada található. Interjúkat készítettünk az állami munkaügyi szervezet összesen 16 munkatársával, a legnagyobb Fejér megyei foglalkoztatók közé tartozó négy multinacionális vállalat, illetve a számukra munkaerõ-kölcsönzést végzõ két cég munkaügyi vezetõivel. Emellett felhasználtam az interjúkban érintett Fejér megyei munkaügyi kirendeltségek munkanélküli-nyilvántartásának néhány alapmegoszlását, továbbá feldolgoztam a hazai szakmai és nem szakmai sajtóban megjelent információkat.

A tanulmány sorra veszi az állami munkaközvetítõ szolgáltató és hatósági szerepébõl, illetve a vállalatokkal és a munkanélküliekkel fennálló kapcsolatából adódó négyféle megbízó-megbízott viszonyt. Bemutatja, hogyan kerülnek egymással konfliktusba, és hogy ennek milyen következménye van az állami munkaközvetítés eredményességére. Az elemzés munka-gazdaságtani modelleken és empirikus – nagyrészt saját –tapasztalatokon alapul. A tanulmány elsõ része a tömeggyártó üzemek munkaerõ-gazdálkodása - fõleg a felvételi szûrés - céljait és eszközeit ismerteti. A második rész tárgya a munkaközvetítõ dilemmái és megbízóinak szempontjai. A harmadik rész bemutatja a különbözõ hatósági feladatokat, a munkáltatók és a munkanélküliek opportunista magatartási formáit, és elemzi a hatósági és szolgáltatói szerep konfliktusának eseteit. Végül a negyedik rész azt vizsgálja, vajon mérsékelhetõk-e az említett konfliktusok, és növelhetõ-e az állami munkaközvetítés hatékonysága. Érvelésem szerint az eljárások megfelelõ részekre bontása és finomítása célravezetõbb, mint a szolgáltatás és a hatósági feladatok esetleges szervezeti szétválasztása. Két munkaerõ-piaci programról igyekszem megmutatni, hogy javíthatja a vállalatok és a munkanélküliek összepárosítását, és egyben csökkentheti opportunista magatartásuk kockázatát.

vissza
 


Adatfelvétel

A kismintás adatfelvétel 66 munkanélkülivel folytatott strukturált interjú tapasztalatait foglalja össze. A munkanélküliek és házastársuk / élettársuk iskolai végzettségérõl, szakképzettségérõl,  munkaerõpiaci történetükrõl, és elhelyezkedési kilátásaik megitélésérõl tartalmaz információkat.


Letöltés

Bódis: A multinacionális tömeggyártó üzemek (PDF: 248 kByte)
Szántó - Tóth: Munkanélküliek Fejér megyében (PDF: 184 kByte)
Az adatfelvétel  system file-ja (SPSS.SAV formában: 40 kByte)

vissza



Munkaerõpiaci helyzetkép és kilátások Somogy megyében
 

A kutatás vezetõi: Szántó Zoltán, Tóth István János
Részvevõk: Batár Zsolt, Bartus Tamás
Megbízó: Foglalkoztatási Hivatal
Kutatás ideje: 2002. január-március
 
 

Összefoglaló

A tanulmányban Somogy megye gazdasági, demográfiai és gazdaságföldrajzi adatait elemezzük. Kimutatjuk, hogy a Somogy megyei munkanélküliség 2001-ben tapasztalt növekedésében az EU-t érintő recesszió, amely a térség nagyobb vállalkozásait sem kerülte el, a viszonylag fejletlen ipari struktura és a kedvezőtlen infrastrukurális adottságok (a rendkívűl fejletlen úthálózat) játszik szerepet.

A munkanélküliség Somogyban az 1997 és 2001 közötti időszakban meghaladta mind az országos átlagot, mind pedig a dunántúli régiók átlagait. (Somogyban 2000-ben a munkanélküliségi ráta 8,3% volt). Egy átlagos munkanélküli 1995-2000 között nagyon alacsony eséllyel találkozhatot betöltetlen álláshelyekkel, amely esély - más dunántúli megyékkel szemben - nem növekedett. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék mennyisége Somogyban az országos átlag alatt maradt 1997-1999 között.

Somogy megyében mind a bérszínvonal, mind pedig a termelékenység alacsony. Az egy főre eső ipari termelés jelentősen növekedett 1998-2000 között. Ezzel együtt az export részaránya is megnõtt, de 2000-ben az 1996-os szintre esett vissza. A megye településszerkezete és infrastukturája fejletlen a megye kisebb része lakik nagyobb településeken és a kisebb településekbõl nehéz megközelíteni a nagyobbakat. Ez az adottság lehet az egyik oka annak, hogy alacsony az iparban mûködõ vállalkozások száma.

Alapvetõen két tényezõ miatt magas Somogyban a munkanéküliség. Az elsõ tényezõ az, hogy Somogyban a nemzetközi dekonjunktúrának erõsen kitett ipari cégek mûködnek. A második tényezõ pedig az, hogy ha a dekonjunktúra ténylegesen érinti õket, akkor az általuk elbocsátot munkaerõt képtelen felszívni a megye munkaerõpiaca a munkaerõ kereslet gyengesége (iparban mûködõ vállalkozások alacsony aránya) és a kínálatra ható fékek (a potenciális munkahely költséges és nehéz megközelíthetõsége) okán.
 

Letöltés

Adatelemzés és kutatási zárótanulmány ( PDF: 400 kByte)


| Fõoldal | Újdonságok | Adatbánya | Kutatások | Intézet | Linkajánló |

WARGO Közgazdasági Elemző Intézet
info@wargo.hu
Utolsó módosítás: 2008. július 11.