A magyar közgazdászok tudományos hatásának és produkciójának mérése 1969-2004
előzetes adatok


Újabb adatok felhasználásával készült számítások, amelyekben az MTA Gazdaság és Jogtudományok osztályának rendes tagjainak és az MTA KTI munkatársainak publikációs aktivitását és idézettségét is összehasonlítjuk és meghatározzuk a tudományban legproduktívabb és legtöbbet idézett kutatók csoportját.


Letöltés:

      A számításokat tartalmazó elemzés (PDF: 105 kbyte)


 

Magyar közgazdászok hatásának mérése
1969-2002

mutatók és magyarázatok


Letöltés



Bevezetés

A nemzetközi tudományos életben az idézettség az egyik,  de nem egyetlen elfogadott mércéje a tudományos teljesítmény mérésének. Számít a publikációs tevékenység, a tanítványok (pl. Ph.D. hallgatók), a referált cikkek, a lefordított könyvek száma, a folyóiratok szerkesztõbizottságában való részvétel, stb. Az sem mindegy, hogy hol publikál a szerzõ: vezetõ, vagy alig-alig olvasott tudományos folyóiratokban; de az sem, hogy hol hivatkoznak munkáira: viszonylag magas vagy alacsony hatástényezõjû (1) (impact factor) periodikákban.

A teljesítmény mérése mégsem lehetetlen és a szóbeszédnél sokkal közelebb jutunk ehhez, ha megfigyelünk néhány, a teljesítmény mérésére alkalmas mutatót. A természettudományokban ez már régóta elfogadott gyakorlat, a társadalomtudományokban, közöttük a közgazdaságtanban azonban újabb keletû az ilyen irányú érdeklõdés. Magyarországon idáig mindössze két publikáció vizsgálta a magyar közgazdász kutatók teljesítményét és hatását tudománymetriai eszközökkel (2,3). Elmondható, hogy e két munkán kívûl alig kapott figyelmet a társadalomtudományi eremények, illetve az ezeket létrehozó kutatók szélesebb kutatói közösségre gyakorolt hatásának megfigyelése és mérése.

Az alábbiakban néhány adatot ismertetünk magyar közgazdászok idézettségérõl és angol nyelvû publikációs tevékenységérõl. Ehhez 125 közgazdász idézettségi és publikációs adatait gyûjtöttük össze. A közölt mutatók több vonatkozásban is korrigálatlanok, "nyersek", azaz kisebb-nagyobb korrekciókkal a közölteknél pontosabb és egy-egy kutató teljesítményét (relatív teljesítményét) jobban mérõ mutatóhoz juthatunk.

Elõször a pontosság kedvéért arról lesz szó, hogy milyen korlátok között kell az általunk használt mutatók alapján számolt eredményeket értelmezni. Majd a számított mutatók alapján kapott sorrendeket ismertetjük. Elõször az angol nyelvû tudományos folyóiratokban szereplõ hivatkozások alapján kapott idézettségi rangsort közöljük az ISI (Institute for Scientific Information) által gondozott  Social Science Citation Index segítségével. Ezt követõen a magyar szerzõk angol nyelvû pulikációs tevéneységérõl kaphatunk képet az EconLit adatbázisát felhasználva. Majd a magyar vezetõ közgazdasági folyóiratban, a Közgazdasági Szemlében (KSz) megjelent cikkek hivatkozásait tekintjük át a Közgazdasági Szemle megújult, informatív honlapját felhasználva ( http://www.kozgazdasagiszemle.hu ). Ezek után - ugyancsak a KSz cikkeit alapul véve - azokat a kutatókat soroljuk fel, akiknek e cikkek szerzõi legtöbbször mondtak köszönetet a cikk megírásában nyújtott segítségükért, illetve a cikk/ tanulmány korábbi változataihoz fûzött megjegyzéseikért (4). Végül pedig az MTA Közgazdasági Bizottsága tagjainak a fenti négy mutató szerinti megoszlását közöljük.
 
 

Magyarázatok


Az idézettségi adatokkal, mint a hatásfok mércéjével kapcsolatos leggyakoribb ellenvetés az, hogy a hivatkozásnak több oka is lehet és közöttük a "negatív elismerések", amikor egy-egy publikációra azért hivatkoznak, mert nem értenek egyet az abban foglaltakkal, cáfolni kívánják, illetve tudományos megalapozatlanságára kívánják a figyelmet felhívni, éppen a "rossz" cikkek iróit jutalmazzák. Empirikus elemzések (5) azonban kimutatták, hogy a "negatív elismerés", mint szempont marginális szerepet játszik a hivatkozások okaiként. Másrészt a "negatív elismerés" gyanánt a szerzõk soha nem hivatkoznak a munkájuk szempontjából érdektelen munkákra, hanem olyanokra, amelyek korábban hatottak a tudományos életre (többnyire a szerzõre is) és a szerzõk ezért kénytelenek velük szemben állást foglalni. A "negatív elismerés" során idézett publikációkban elkövetett hiba, ezek szerint "hasznos hibának" számít (6).

Figyelembe kell venni azonban több másik tényezõt. Az elsõ az, hogy az egyes kutatási területeken dolgozó szerzõk száma meglehetõsen eltér és nehezen is meghatározható. Eszerint egy viszonylag ezoterikusabb területen dolgozó kutató már eleve kevesebb idézetre számíthat, bármilyen jók is cikkei, mint egy populárisabb, szélesebb kört érdeklõ terület kutatója. De az is igaz, hogy egy ezoterikus terület kutatója per definitionem kisebb hatást tud kifejteni, mint egy, a "fõáramba" tartozó kutató. Az idézettségi különbségek tehát e különbségeket is visszatükrözik.

Az idézettség összefügg ezen túl az egyes kutatási területekre, diszciplínákra jellemzõ hivatkozási szokásokkal, illetve ezek idõbeli változásával is. A fizikában pl. magasabb az átlagos hivatkozásszám, mint a közgazdaságtudományban. És a hivatkozási szokások az idõben is jelentõsen módosulnak: pl. a vezetõ közgazdasági folyóiratokban 1890 és 1970 között több mint kétszeresére (6,8-ról, 14,7-re) nõtt az átlagos hivatkozásszám (7). Tehát más-más évtizedekben alkotó kutatók idézettségi adatai csak kellõ óvatossággal vethetõk össze.

Harmadik tényezõ pedig abból fakad, hogy az egyszerû idézettségi sorrendek (mint amelyeket mi is közlünk alább) eltekintenek az idõtõl. Nem veszik figyelembe, hogy a kutatói pályán eltöltött idõ, illetve az idézett cikk megírásától az idézettségi sorrend felállításáig eltelt idõ meglehetõsen erõsen befolyásolja magát az idézettségi sorrendet. Nem ugyanaz, ha valaki 40 évig publikált és 100 esetben idézték, mintha valakinek 5 év alatt született cikkeit idézték ennyiszer. Az sem mindegy, hogy mikor született a szóban forgó mû: egy 10 évvel ezelõtti mûnek nyilvánvalóan több az esélye arra, hogy legalább egy alkalommal idézzék, mint egy 5 évvel ezelõttinek (8). Ezért értelmes olyan relatív mutatót számítani, amely (a) figyelembe veszi a pályán eltöltött idõt, illetve (b) az idézett cikk megírásától eltelt idõt is. Az SSCI-ben közölt, az egyes tudományos folyóiratok minõségét mérõ impact factor számol az idõ tényezõvel. Az egyes szerzõk esetében is ezzel megegyezõ elvû mutató képzése lenne indokolt.

Negyedik tényezõ az önhivatkozások kérdésével kapcsolatos. A közölt SSCI idézettségi adatok a "bruttó idézettséget" mutatják, azaz tartalmazzák az önhivatkozásokat is. Vannak szerzõk (természetesen nem a legidézettebb 50 szerzõ között), akikre senki más nem hivatkozik, csak saját maguk. A Közgazdasági Szemlében megjelent cikkek alapján számított idézettség esetében már korrigáltuk ezt - itt az önhivatkozásokat nem vettük figyelembe.

Ötödszörre figyelembe kell venni azt is, hogy a közölt idézettségi adatok összemosnak különbözõ kutatói stratégiákat. Vannak sokat publikáló szerzõk, akiknek munkáira esetenként 1-2 hivatkozás esik és vannak ritkábban publikálók, akik azonban rendszerint "ütõs cikkeket" jelentetnek meg. Lehet azonban, hogy e szerzõk idézettsége azonos. Ennek megfelelõen a szerzõk mellett érdemes lenne megfigyelni az általuk létrehozott mûvek idézettségét is, illetve minden szerzõ esetében a kapott idézettséget osztani az általa írt cikkek számával.

A hatodik tényezõ magával az idézettség számításával kapcsolatos. Sem az SSCI, sem pedig a Közgazdasági Szemle nem azt méri, hogy egy-egy szerzõ mûvét hányszor idézték a megfigyelt periodikákban (az SSCI esetében mintegy 1700 társadalomtudományi folyóiratban és publikációban), hanem azt, hogy a megfigyelt periodikák hány cikkében idézték az adott szerzõ valamely mûvét. Ha tehát egy szerzõt idézõ cikk az adott szerzõnek több munkáját is idézi, akkor az ugyanúgy egy idézetnek számít az SSCI-ben, vagy a KSz-ben, mintha csak egy munkáját sorolta volna fel a hivatkozások között. Egy adott kutatási területen több egymáshoz kapcsolódó cikket is közlõ kutató valódi idézettsége tehát nagyobb lehet a kimutatottnál.

A hetedik tényezõ az angol nyelv dominanciájával  függ össze. Az SSCI-ben egy-két kivételtõl eltekintve kizárólag az angol nyelvû tudományos folyóiratokban megjelenõ cikkek hivatkozásai kerülnek feldolgozásra. Egy magyarul (oroszul, kínaul, stb.) írt mû idézettségének csak azt a részét veszik figyelembe így, amely angol nyelvû tudományos folyóiratok cikkeiben szerepelt. (Egy magyar nyelvû mû is bekerülhet így az idézett mûvek közé, amennyiben egy angol nyelven megjelent cikkben hivatkoznak rá.) Ennek megfelelõen az SSCI-ben az angol anyanyelvû tudományos közösségek triviálisan elõnyt élveznek: náluk számít az anyanyelven írt cikkekben megjelent összes hivatkozás, míg a nem angol anyanyelvûek esetében csak az angol nyelven megjelent cikkek hivatkozásai számítanak. Ez a tényezõ a magyar szerzõk idézettségi sorrendjénél annyiban játszik szerepet, hogy pl. egy-egy kizárólag magyarul író szerzõk idézettsége is lehet magas - ha vannak olyan (rendszerint ugyancsak magyar) szerzõk, akik angolul megjelent cikkeikben hivatkoznak rájuk. Ekkor nem a mérni kívánt nemzetközi elismertségrõl van szó. Ennek megfigyeléséhez helyesebb lenne tehát az SSCI idézettségi adataiból levonni a magyar szerzõknek magyar szerzõkre való hivatkozásait. Mivel az SSCI idézettségi adatai tartalmazzák az Acta Oeconomicában megjelent hivatkozásokat is, lehetne elsõ közelítésben ezekkel is korrigálni az SSCI adatait (9). Az általunk közölt SSCI adatok azonban az Acta Oeconomicában megjelent hivatkozásokat is tartalmazzák.

A nyolcadik tényezõ abból fakad, hogy az SSCI idézettségi adatai összemossák a különbözõ erõsségû tudományos folyóiratokat, amelyekben hivatkoznak az adott szerzõre. Itt minden hivatkozás azonos súlyt kap. Holott nem mindegy, hogy hol történik ez a hivatkozás, egy magas hatástényezõjû folyóiratban, vagy egy alig-alig olvasottban és hivatkozottban. Az egyes hivatkozásokat tehát súlyozni kellene azon folyóiratok hatástényezõjével, amelyekben megjelennek. Így az idézettség mutatója pontosabb lenne, ha ezt a hivatkozást tartalmazó folyóirat hatástényezezõjével súlyozott idezetek számának összegeként kapnánk.

Az idézettségi adatok után a közölt publikálási adatokról annyit kell megemlíteni, hogy ezek minden az EconLit-ben regisztrált angol nyelvû publikációt magukban foglalnak. Tartalmazzák tehát a Magyarországon angol nyelven megjelent mûveket (pl. az Acta Oeconomicában megjelent cikkeket) is.

Az idézettségi és publikálási adatok értelmezését még azzal kell kiegészíteni, hogy ezekkel a kutató aktivitás csak egy szelete mérhetõ. A kutató munkaidejét legalább öt területre oszthatja szét: kutat és tanulmányt ír (a), tanít (b), más tanulmányát bírálja (c), kutatást szervez (d), szakmai vitákon, konferenciákon vesz részt (e). Hivatkozni csak azok mûveire lehet, akik maguk is publikálnak. Egy kutató persze gyakorolhat hatást a szélesebb kutatói közösségre akkor is, ha soha nem írt le egy sort sem. Lehetnek tanítványai, akikre gondolatai nagy hatással vannak, vagy elõsegítheti késõbb gyümölcsözõnek bizonyuló kutatói programok létrejöttét. De ahhoz már ritka tehetség kell, hogy valaki úgy legyen megbecsült része egy kutatói közösségnek, hogy életében soha semmit nem írt, nincsenek tanítványai, soha nem szervezett kutatási programot, de szakmai vitákon mindíg "rendkívül okosakat" szokott mondani.

Ha mérni akarjuk a nem, illetve ritkán publikáló, de a tudományos közösséget befolyásoló kutatók hatását is, akkor az idézettségi és publikálási adatok mellett más indikátort is keresnünk kell. Ezért fordultunk a cikkekben megjelenõ köszönetnyilvánítások felé. Ezek éppen az elõzõ két mutató által nem mért hatások egy részét tudják megragadni. Azzal, hogy a kutatók eredményeiket tudományos folyóiratokban közlik, a szóbeli kommunikáció egyáltalán nem szorult háttérbe, sõt a tudományos kutatók életének szerves részét képezi. Ha valaki hasznos tanácsokkal, ötletekkel, bírálatával járul hozzá kollégája munkájának sikeréhez, akkor ezt a gesztust illik megköszönni. A köszönetnyilvánítások mérésének is van azonban legalább egy gyengéje: nem lehet kiküszöbölni, kiválogatni azokat az eseteket, amikor csupán a szakmai tekintélytisztelet áll ezek mögött.
 


1. Egy adott tudományos folyóirat  t0 évben számított hatástényezõje (impact factor) egy arányszám. A számlálójában azt méri, hogy az adott folyóiratban t-1 és t-2 években megjelent cikkeket hány t0 évben megjelent cikk idézte és ezt a számot osztja a t-1 és t-2 években az adott folyóiratban megjelent cikkek számával. >>vissza

2. Such György - Tóth I. János: "A magyar közgazdaságtudomány a Közgazdasági Szemle tudománymetriai vizsgálatának tükrében", Közgazdasági Szemle, XXXVI. évf.,1989, október, 1163-1241 o.  >>vissza

3. Valentinyi Ákos: "A tudomány piaca és a magyar közgazdaságtan", Budapesti Könyvszemle (BUKSZ), 12. szám, 2000, 144-150. >>vissza

4. Tóth I. János - Szántó Zoltán: Társadalomtudósok társszerzõi és köszönetnyilvánítási
kapcsolathálói (1989-1998), kézirat; Az adatok összegyûjtésében segítségünkre volt Gyomai György és Schlégl Tímea. >>vissza

5. Brooks, T. A.: "Evidence of complex citer motivations", Journal of the American Society for Information Science, 37. vol. 1. no. 34-5. >>vissza

6. Cole, J. R. - Cole, S.: Mérhetõ-e a tudományos kutatás minõsége? In: Braun Tibor - Bujdosó Ernõ: A tudományos kutatás minõsége, 1984, MTA Könyvtár, Budapest.  >>vissza

7. Quant, R. E: "Some quantitative aspects of the economics journal literature" Journal of Political Economy, vo. 84. no. 4. 741-755.
>>vissza

8. Például ha ötéves periódusok mellett számítjuk a legalább egyszeri idézettség valószínüségét, és feltesszük, hogy ez 1/2 minden ötéves periódusban, akkor egy 5 éve megjelent cikknél triviálisan 0,5, egy tíz éve megjelentnél 0,75, egy 15 éve megjelentnél pedig 0,875 a legalább egyszeri idézettség valószínûsége.  >>vissza

9. Ezt az utat választotta Valentinyi, 2000  >>vissza
 


Eredmények

1. Az 50 legidézettebb magyar közgazdász a SSCI-ben, 1975-2001
2. Az 51 legtöbb angol nyelvû publikációval rendelkezõ magyar közgazdász (EconLit), 1969-2002
3. A 44 legidézettebb magyar közgazdász a Közgazdasági Szemlében, 1995-2002
4. Az a 39 közgazdász, akiknek a legtöbb Közgazdasági Szemlében megjelent cikkben köszönetet mondtak, 1989-1998
5. Az MTA Közgazdasági Bizottsága tagjainak megoszlása a négy mutató alapján kapott sorrendben
6. A megfigyelt 125 magyar közgazdász


1. tábla
A Social Science Citation Index (SSCI)-ben legidézettebb 50 magyar közgazdász
1975-2001(*)
Sorrend Az idézett
szerzõ neve
Az adott szerzõre hivatkozó publikációk száma a SSCI-ben
1 Kornai János 2288
2 Bauer Tamás 282
3 Bródy András 210
4 Tardos Márton 180
5 Csaba László  156
6 Köves András 156
7 Csikós-Nagy Béla 149
8 Gábor R. István 131
9 Antal László 121
10 Szentes Tamás 99
11 Soós K. Attila 93
12 Laky Teréz 86
13 Sik Endre 84
14 Szamuely László 83
15 Voszka Éva 81
16 Laki Mihály 78
17 Martos Béla 74
18 Simonovits András 73
19 Galasi Péter 71
20 Gács János 68
21 Mátyás László 68
22 Ábel István 63
23 Halpern László 63
24 Chikán Attila 61
25 Oblath Gábor 54
26 Dániel Zsuzsa 52
27 Simai Mihály 50
28 Major Iván 49
29 Jánossy Ferenc 46
30 Kozma Ferenc 45
31 Lányi Kamilla 45
32 Lackó Mária 44
33 Török Ádám 44
34 Tímár János 43
35 Erdõs Tibor 41
36 Mihályi Péter 41
37 Augusztinovics Mária 37
38 Fazekas Károly 37
39 Balassa Ákos 35
40 Juhász Pál 33
41 Greskovits Béla 31
42 Köllõ János 31
43 Csillag István 29
44 Várhegyi Éva 26
45 Lengyel György 24
46 Székely P. István 23
47 Kertesi Gábor 22
48 Matolcsy György 20
49 Mátyás Antal 20
50 Tarafás Imre 20

*:  több szerzõ esetében a névazonosság (az SSCI-ben csak a szerzõk ékezet nélküli vezetékneve és keresztnevének kezdõbetûje szerepel) miatt nem lehetett az adott szerzõ idézettségét egyértelmûen meghatározni.

A tábla összeállításánál Ehrlich Éva, Kovács Álmos, Nagy Aladár, Nagy András, Nagy Gyula, Neumann László, Róbert Péter, Simon György, Schweitzer Iván, Szabó Kálmán, Szabó Katalin idézettségi adatait ezért nem tudtuk figyelembe venni.


 
 
 
 
 
 

2. tábla
Az EconLit adatbázisa alapján legtöbb
angol nyelvû publikációval rendelkezõ 51 magyar közgazdász
1969-2002. VIII hó
Sorrend A szerzõ neve A szerzõ által írt angol nyelvû publikációk száma az EconLit adatbázisban
1 Kornai János 107
2 Csaba László 49
3 Inotai András 42
4 Mátyás László 41
5 Tardos Márton 41
6 Ábel István 33
7 Csikós-Nagy Béla 33
8 Székely P. István 33
9 Simonovits András 30
10 Köves András 29
11 Oblath Gábor 25
12 Gács János 24
13 Halpern László 23
14 Bródy András 22
15 Bauer Tamás 20
16 Török Ádám 20
17 Chikán Attila 18
18 Nagy András 17
19 Szamuely László 17
20 Simai Mihály 16
21 Szapáry György 16
22 Dániel Zsuzsa 15
23 Laki Mihály 14
24 Major Iván 14
25 Mihályi Péter 14
26 Tímár János 14
27 Zalai Ernõ 14
28 Falusné Szikra Katalin 13
29 Voszka Éva 13
30 Augusztinovics Mária 12
31 Ehrlich Éva 12
32 Gábor R. István 12
33 Kõrösi Gábor 12
34 Várhegyi Éva 12
35 Antal László 11
36 Lányi Kamilla 11
37 Erdõs Tibor 10
38 Lackó Mária 10
39 Nagy Gyula 10
40 Valentinyi Ákos 10
41 Szanyi Miklós 9
42 Galasi Péter 8
43 Kaderják Péter 8
44 Karsai Judit 8
45 Kozma Ferenc 8
46 Sik Endre 8
47 Simon András 8
48 Sipos Aladár 8
49 Kertesi Gábor 7
50 Laky Teréz 7
51 Schweitzer Iván 7

3. tábla
A Közgazdasági Szemlében legtöbbet idézett 44 magyar közgazdász
1995-2002. VI. hó
Sorrend Az idézett szerzõ neve Az adott szerzõre hivatkozó publikációk száma a KSz-ben
1 Kornai János 64
2 Laki Mihály 25
3 Tóth I. János 25
4 Oblath Gábor 23
5 Simon András 22
6 Vincze János 21
7 Voszka Éva 21
8 Köllõ János 20
9 Darvas Zsolt 18
10 Laky Teréz 18
11 Lengyel György 18
12 Köves András 17
13 Halpern László 16
1 Lányi Kamilla 16
4 Vajda Ágnes 16
15 Czakó Ágnes 15
16 Kertesi Gábor 15
17 Király Júlia  15
18 Mihályi Péter 15
19 Valentinyi Ákos 15
20 Erdõs Tibor 14
21 Galasi Péter 14
22 Tóth István György 14
23 Várhegyi Éva 14
24 Augusztinovics Mária 13
25 Csaba László  13
26 Neményi Judit 13
27 Semjén András 13
28 Szabó Katalin 13
29 Antal László 12
30 Csontos László 12
31 Gábor R. István 12
32 Kõrösi Gábor 12
33 Ábel István 11
34 Török Ádám 11
35 Bródy András 10
36 Fazekas Károly 10
37 Major Iván 10
38 Matolcsy György 10
39 Szapáry György 10
40 Tímár János 10
41 Vértes András 10
42 Inotai András 9
43 Mátyás László 9
44 Pete Péter 9


 
 
 
 

4. tábla
A Közgazdasági Szemlében megjelent cikkek
köszönetnyílvánításaiban legtöbbször említett 39 közgazdász,
1989 - 1998
Sorrend Az említett közgazdász neve Cikkek száma a Közgazdasági Szemlében, amelyekben köszönetet mondanak az adott személynek
1 Halpern László 23
2 Surányi György 15
3 Kõrösi Gábor 13
4 Simonovits András 13
5 Neményi Judit 12
6 Simon András 12
7 Székely P. István 12
8 Galasi Péter 11
9 Kovács Álmos 11
10 Köllõ János 11
11 Szántó Zoltán 11
12 Augusztinovics Mária 10
13 Kornai János 9
14 Lányi Kamilla 9
15 Vincze János 9
16 Tóth István György 8
17 Hamecz István 7
18 Oblath Gábor 7
19 Szapáry György 7
20 Ábel István 6
21 Csaba Iván 6
22 Dániel Zsuzsa 6
23 Gábor R. István 6
24 Hetényi István 6
25 Kaderják Péter 6
26 Kertesi Gábor 6
27 Lengyel György 6
28 Molnár György 6
29 Pete Péter 6
30 Semjén András 6
31 Bródy András 5
32 Csontos László 5
33 Darvas Zsolt 5
34 Eső Péter 5
35 Lackó Mária 5
36 Laki Mihály 5
37 Sándor György 5
38 Szabó Katalin 5
39 Szakadát László 5

5. tábla
Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága tagjainak helyezései
a négy mutató szerint a megfigyelt
123 magyar közgazdász között
Az adott helyezést elérõ tagok száma

A megfigyelt 123 magyar közgazdász között elfoglalt helyezések SSCI* EconLit KSz Köszönet-nyilvánítás
a KSz-ben
1-10 4 5 2 1
11-20 4 3 1 3
21-30 3 5 4 1
31-40 2 1 3 2
41-50 2 2 1 2
51- 11 13 18 20
Összesen 26 29 29 29
*: Ehrlich Éva, Kovács Álmos, Nagy Aladár, Nagy András, Nagy Gyula, Neumann László, Róbert Péter, Simon György, Schweitzer Iván, Szabó Kálmán, Szabó Katalin idézettségi adatai nélkül.


6.
Az alábbi 125 közgazdász publikálási és
idézettségi adatait figyeltük meg az 1-5 táblázatok összeállításánál:

Ábel István*
Antal László
Antalóczy Katalin
Augusztinovics Mária*
Balassa Ákos
Bara Zoltán
Barabás Gyula
Bauer Tamás
Bekker Zsuzsa*
Bélyácz Iván*
Bródy András*
Chikán Attila*
Csaba Iván
Csaba László*
Csekõ Imre
Csermely Ágnes
Csikós-Nagy Béla+
Csillag István
Csontos László
Czakó Ágnes
Dániel Zsuzsa
Darvas Zsolt
Ehrlich Éva
Erdõs Tibor*+
Esõ Péter
Falusné Szikra Katalin*+
Fazekas Károly
Fertõ Imre
Gábor R. István*
Gács János
Galasi Péter
Gedeon Péter*
Greskovits Béla
Halpern László
Hamecz István
Hetényi István
Huszti Ernõ*
Inotai András
Jánossy Ferenc
Juhász Pál
Kaderják Péter
Kapitány Zsuzsa
Karsai Judit
Kádár Béla
Kertesi Gábor
Király Júlia*
Koltay Jenõ
Kopátsy Sándor
Kornai János*+
Kovács Álmos
Kozma Ferenc*
Kõhegyi Kálmán
Köllõ János
Kõrösi Gábor
Köves András
Lackó Mária
Laki Mihály
Laky Teréz
Lányi Kamilla
Lengyel György
Madarász Aladár
Major Iván
Martos Béla
Matolcsy György
Mátyás Antal*+
Mátyás László*
Mellár Tamás
Mihályi Péter
Mohácsi Kálmán
Molnár György
Muraközi László*
Nagy Aladár*
Nagy András
Nagy Gyula
Neményi Judit
Neumann László
Oblath Gábor
Palánkai Tibor
Palócz Éva
Pete Péter
Práger László
Rimler Judit
Róbert Péter
Sándor György
Sass Magdolna
Semjén András
Sik Endre
Simai Mihály*+
Simon András
Simon György
Simonovits András*
Sipos Aladár*+
Spéder Zsolt
Surányi György
Schweitzer Iván
Szabó Kálmán*+
Szabó Katalin*
Szakadát László
Szamuely László
Szanyi Miklós
Szapáry György
Szántó Zoltán
Szentes Tamás+
Székely P. István
Tarafás Imre*
Tardos Márton
Tímár János
Tarján Tamás
Tóth István György
Tóth I. János
Török Ádám
Urbán László
Vajda Ágnes
Valentiny Pál
Valentinyi Ákos
Váradi Balázs
Várhegyi Éva
Veress József*
Vértes András
Vincze János
Vince Péter
Voszka Éva*
Vörös József*
Zalai Ernõ*

+: Az MTA rendes tagja
*: Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának tagja


 Lezárva: 2003. január

Letöltés:

 
     A tanulmány (PDF: 30 kbyte)

 
| Fõoldal | Újdonságok | Adatbánya | Kutatások | Intézet | Linkajánló |

WARGO Közgazdasági Elemző Intézet
info@wargo.hu
Utolsó módosítás: 2008. július 12.